Skorpióméreggel gyógyítanának rákot

Új gyógyszerek bevezetése során bevett szokás, hogy a fő hatóanyag egy természetes vegyület vagy annak módosított változata: ilyenek a baktériumok által termelt koleszterincsökkentő sztatinok, a malária ellen szedett kinin vagy a rákellenes, tiszafákban található paclitaxel. (A gyógyszerek mintegy 40 százalék ilyen természetes hatóanyagú.)

A pszichológus szerint betegben "krízishelyzet alakulhat ki", aminek következménye lehet egy ilyen döntés. Napjainkban az orvostudomány számos megoldást kínál a daganatos betegségek kezelésére, gyógyítására, amiről a kezelőorvos megfelelő tájékoztatást tud adni, azonban a kialakult krízishelyzetben a beteg nem tud megfelelően mérlegelni. Olvassa el cikkünket!Ezen "természetes termékek" egy része méreganyag, amelyet a növények vagy állatok védelmi mechanizmusként bocsátanak ki. Ezek közül is a skorpióméreg tűnik az egyik legérdekesebb hatóanyagnak: a peptidek olyan keverékét tartalmazza, amelyek a sejtfalakban lyukat ütve képesek végezni a sejtekkel. Ez pedig kifejezetten hasznos is lehet, ha például ezen peptideket rá tudjuk venni arra, hogy a ráktumorok sejtjeivel végezzenek. A TsAP-1 néven ismert peptid például, amelyet a brazil sárga skorpióból (Tityus serrulatus) nyertek ki, mind rák-, mind pedig mikrobaellenes hatással bír.

A kérdés ezen és minden hasonló esetben az, hogy miként lehet a toxinok hatását célozni, hiszen korlátozás nélkül ezen méreganyagok mind a tumorokkal, mind pedig az egészséges sejtekkel végeznének. Az University of Illinois kutatói most erre találtak ki egy megoldást: nanotechnológia segítségével hoztak létre vegyülethordozó gömböcskéket. A NanoVenin névre hallgató méregcsomag a mérések szerint tízszer hatásosabban képes elpusztítani a mellrákot. Ez két okból is izgalmas fejlesztés: egyfelől azért, mert a mérget eddig általános, nem specifikus pusztító hatása miatt még nem alkalmazták, másfelől pedig azért, mert a nanotechnológia alkalmazásával a gyógyszer hatékonysága megsokszorozódott.

A kísérlet során ugyan a mellrákot céloztak meg, de ezen gyógyszer még korántsem betegségspecifikus. A kutatók például képesek a csomag külsejét olyan kapcsolódást elősegítő proteinekkel ellátni, hogy bizonyos típusú rákokat preferáljon. Vagy természetesen lebomló réteggel is elláthatnák, hogy a méreganyag addig ne bukkanjon elő, amíg el nem érte végcélját. Mindezek természetes számos kísérleti és engedélyeztetési folyamaton mennek keresztül, mielőtt a polcokra kerülnének, ezen helyzet azonban kellőképpen demonstrálja azt, hogy számos gyógyszer még azért nem került piacra, mert annak célbejuttatása még nem pontos és tökéletes.